„szüntelen könyörögjetek, hogy kimenekülhessetek mindazokból, amik történni fognak, és hogy megállhassatok az Emberfia előtt.” (Lukács 21:36).
Ez a bibliai idézet további adalékokat közöl az előző bejegyzéseimben leírtakhoz.
Az Emberfia Jézus előtt megállnak majd azok, akik hűségesen „könyörögtek szüntelen” és méltónak találtattak arra, hogy kimenekülhessenek (az elragadtatás által )
mindazokból, amik történni fognak, azaz az antikrisztusi uralom végső idejének nyomorúságaiból. A Megváltó Úr Jézussal szoros, mennyei családi közösségben, valódi otthonukba hazatérhetnek.
Az ismert fizikai törvények világában nem létezhet az a hely, amit a Biblia a megváltottak otthonának nevez. Ugyanis ezen a Földön minden romlandóság, sőt rothandóság (Róma 8;21.)alá vettetett. Ezt a Biblia Istene akkor fogalmazta meg, amikor a termodinamika második törvényéről, s ezen belül az entrópiáról, mint meghatározó jelenvalóságról még halvány fogalma sem lehetett az emberiségnek. Mint ismeretes, az entrópia törvénye szerint,- legyen szó akár élő szervezetekről vagy élettelen objektumokról,- minden romlik, szétesik, tönkremegy.
Azonban a Biblia élesen elkülöníti a kettőt: a romlandót és a romolhatatlant: (1.Kor.15,53-54.), ám mind az előbbi, mind az utóbbi egyforma valóságként van leírva a Bibliában, méghozzá a Föld bolygóval kapcsolatosan.
Fontos megjegyezni, hogy a kettő között éles elválasztó vonalként húzódik, hogy Isten a történelem egy adott pillanatában a Szent Szellem ereje által demonstrálta, miként tudja megváltoztatni, sőt a bevett szabállyal ellentétesen működtetni az élő szervezetet. Ebben az esetben az Őáltala Jézusnak alkotott testről beszélek. E csodálatos beavatkozás nyilvánult meg Jézus feltámadásakor, s ezzel kapcsolatosan jegyzi meg a Biblia, hogy mindazok, akik Jézusban újjászületnek, Hozzá hasonló romolhatatlan testet kapnak.
Itt már az entrópia csődöt mond!
De Isten közbelépése nyomán nemcsak az emberek fizikumára vonatkozik ez a változhatatlanság.
„Rendíthetetlen országról,(Zsid.12;28), „el nem múló, hervadhatatlan örökségről” (1.Pét.1;3-5) „mozdíthatatlan országról” (Zsid.12;28.)beszél a Biblia.
Maga a Föld bolygó is átalakul:
„…Láttam az új eget és új földet, mert az első és az első föld elmúlt..”(Jel.21;1.)
A Szentírásban nagyon fontos a sorrendiség. A szent városról, az új, a mennyei Jeruzsálemről csak ezután értesülünk, mivel az csak akkor tud megjelenni, ha a romlandó és bűnös dolgokat Isten „megjavította”. (2.Pét.3;13., Jel.21;6.)A város a mennyei dimenziókból érkezik a Föld fölé. EZ A VÁROS LESZ Isten gyermekeinek örök otthona.
Mit tudhatunk meg róla Isten igéjéből?
Először is, hogy ez az a hely, amiért Jézus előrement, hogy elkészítse számunkra: (Ján.14;2) Ez a város örökkévaló, mivel Isten lakóhelye.( Erről olvashatunk a Jel.21;2., és főleg a 10.27. és 22; 1-5.)
A város káprázatos látványt nyújt: Ragyogó fényben és színekben pompázik. Ezt a fényt megközelítő kifejezésként kristálytiszta jáspiskőként írja le János apostol. Isten dicsőségében tündöklik. (Jel.21;11) A falak tizenkét különféle drágakőből készültek. A tizenkét kapu pedig gyöngyökből.
A méretei meghaladnak minden elképzelést: formája kocka, melynek minden oldala 12000 „futamat”( azaz
A város utcáit színtiszta, átlátszó aranynak látja az apostol.
Jánosnak Isten már kétezer évvel ezelőtt megmutatta ezt a várost, hogy megírja üzenetként az emberiségnek, a többi evangéliumi örömhírrel együtt. Azonban a földi értelem számára mindez „csak” egy különös, alig elképzelhető szépségű város ígérete. Pedig ez a város létezik, és mivel Isten beszél róla nekünk a Bibliában, azt akarja, hogy megismerjük azt az igazi világot, mely a romlandó, állandóan változó és leépülő ismert valóságunknak magasan felette áll. Ennek megragadásához és megértéséhez segítségül kell hívnunk azt a kódot, ami a Jelenések Könyve apokaliptikus nyelvezetében van elrejtve. Itt tárul fel Isten realitása számunkra, amivel kapcsolatban a Biblia többször is kijelenti: Titok!
De ezt a titkot Isten megnyitja előttünk.
(hamarosan folytatom)
